A padlizsánkrém az egyik olyan étel, ami rengeteg vitát szokott kiváltani, hogyan kell elkészíteni, mit kell beletenni, ez az eredeti, a fenét, az az eredeti, satöbbi. Azt gondolom, mindenkinek megvan a bevált módszere, szükségtelen ezen vitatkozni, de persze ezzel nem azt mondom, hogy ne próbáld ki más receptjét. Az enyémet leginkább azoknak írom le, akik még sosem mertek hozzáfogni - sokáig én is így voltam vele. Pedig tök könnyű megcsinálni és ráadásul annyira finom, hogy utána nagyon nehéz lemondani róla :)
A padlizsánkrém élharcosai azt mondják, hogy csakiséskizárólag nyílt lángon, faszénen, esetleg gázrózsán vagy vaslapon szabad sütni. Na most, nekem erre nincs lehetőségem, ezért nem is kísérleteztem vele jó darabig. Aztán olvastam, hogy bátran be lehet tenni a sütőbe is és ott megsütni. Itt kezdődött az én padlizsánkrém-szerelmem.
Hozzávalók (fájdalmasan kevés lesz belőle):
- 1 közepes padlizsán
- 1-2 gerezd fokhagyma
- 2-3 evőkanál majonéz
Só, bors, olaj (kb. 1 evőkanályni), és kenyér persze, amivel majd megeszed :)
Elkészítés: bemelegíten a sütőt 180 fokra, fogom a padlizsánt és egy villával körbe-körbe jól megszurkálom, azért, hogy a sütőben ne durranjon szét. Rácsra teszem és nagyjából egy órát sütöm, félidőben átfordítom. Akkor jó, ha a héja olyan ráncos és töppedt, mint a nagyi arca és könnyen be lehet nyomni a fenekénél is (mármint nem a nagyi fenekénél, érted). Kiveszem, a zöld csúcsát levágom, még melegen meghámozom, ha jól megsült, szinte egyben lejön a héja. A vágódeszkán a kés lapjával mosogató felett átnyomkodom kicsit, mert azt mondják, ha a leve benne marad, attól lehet keserű a krém. Bár erről is megoszlanak a vélemények. Eztán felkarikázom és beledobálom a robotgépbe. Ráteszem a többi hozzávalót, sózom, bőségesen megborsozom és simára turmixolom. Ha van otthon egy kis maradék joghurt vagy tejföl, azt is szoktam hozzátenni, de ez tényleg ízlés kérdése. Ennyi az egész, gyakorlatilag azonnal fogyasztható, de ha kibírod, egy pár órát, esetleg egy éjszakát hagyj neki a hűtőben, akkor még finomabb lesz, ahogy az ízek összeérnek. Pirítóson mennyei, de ha igazán le akarod nyűgözni a vendégeidet, süss hozzá lapos pizzakenyeret. Jól zárható dobozban amúgy eláll pár napig a hűtőben, nem tudom pontosan meddig, még sosem romlott rám :D
Nagyon sokat olvasgattam a fakés-fémkés kérdésről, sokan kitartóan fa pártiak, mások azt mondják, hogy a modern konyhai eszközök nem befolyásolják a padlizsán színét/ízét. Én az utóbbit tapasztaltam, vagyishogy nem tapasztaltam semmilyen minőségromlást azért, mert fém késsel pucolom és fém késes robotgépben aprítom. Elvileg a vas az, ami nem érhet hozzá, de a rozsdamentessel semmi gond nincsen. Szóval ne izgulj emiatt.
És még valami: ha éppen szezonja van és olcsó, érdemes bevásárolni a padlizsánból, nagyobb adagokat sütni, mert sütés, pucolás után egy zacskóban a fagyasztóba is elteheted, jó pár hónapig eláll. Ha kiveszed és kiengeded, csak aprítani és ízesíteni kell. Ezt is kipróbáltam, bár nem mondom, hogy túl sokáig ült a jégen :)
Ennyibe került:
- Padlizsán: 279 Ft. (darabja ennyi most a Lidl-ben)
- Fokhagyma: kb. 40 Ft.
- Majonéz: kb. 50 Ft.
- Kenyér (fehér, szeletelt): 169 Ft.
Összesen: 538 Ft.
Általában csak simán, pirítóssal szoktam enni, de most van itthon egy kis paradicsom, azzal - ha lehet - még finomabb: